Szinyei Merse Pál Lilaruhás Nő — Szinyei Merse Pál Lilaruhás No 2001
Az eg�szalakos k�pm�s a fest� fiatal feles�g�t �br�zolja. A m� minden jelent�s�ge ellen�re is visszal�p�st jelent a Maj�lishoz k�pest. A t�jk�pi h�tt�rrel �br�zolt alak nincs igazi egys�gben a t�jjal. A k�p m�teremben k�sz�lt. �rdekes megjegyezni, hogy feles�ge 1887-ben elv�lt Szinyeit�l �s 101 �ves kor�ban 1952-ben halt meg. A m�r�l r�szletes elemz�s a Sz�z sz�p k�p c�m� �ssze�ll�t�sban olvashat�, a Magyar Elektronikus K�nyvt�r ki�ll�t�term�ben.
Szinyei merse pál lilaruhás no credit check
A jernyei val�s�g, a k�lt�szet n�lk�li h�tk�znapok, s az a sz�k�s kis vid�ki k�r, melyben Szinyei Merse mozgott, fokozatosan elidegen�tett�k a b�cklini mitol�giai nosztalgi�kt�l. Val�dibb �lm�ny volt sz�m�ra k�zvetlen k�rnyezet�nek l�tv�nya, mint a szikl�kon felkapaszkod� kentaurok. Tal�n a legnagyobb emberi-m�v�szi �lm�nye lehetett a Lilaruh�s n� c�m� k�p�n m�g b�cklini m�dra idealiz�lt feles�g fest�i �br�zol�sa. Feles�g�nek k�t abbamaradt arck�pe, a piros ruh�s �s a s�rga ruh�s portr�k arr�l vallanak, hogy Szinyei Merse nem volt megel�gedve ezekkel a k�peivel. A feles�g�r�l 1879-ben festett arck�p, az un. F�k�t�s c. portr� az els� olyan ember�br�zol�s, amelyet a Lilaruh�s n� ut�n a befejez�sig vitt. Ez m�r nem az idealiz�l� szerelem sz�lte k�lt�is�g, hanem egy emberi szem�lyis�g m�ly ismeret�re vall. Szinyei Merse m�v�szet�nek legnagyobb �rt�je, Hoffmann Edith ism�t telibe tal�lt, mid�n azt �rta, hogy a "k�p sz�nez�se k�l�nleges �s �jszer�; fel�lr�l lefel� egyre komorul�... A ny�jasb�l a komorba �thajl� egy�ni sz�nad�s var�zs�t emeli a megfest�s k�nnyed, eleg�ns m�dja. "
Szinyei Merse P�l T�rsas�g A k�t vil�gh�bor� k�z�tti peri�dus egyik legjelent�sebb m�v�szeti egyes�lete, 1920 kora tavasz�n alakult. Az alap�t�k mind k�zeli kapcsolatban �lltak Szinyeivel. Programjuk Szinyei eml�k�nek �pol�sa, valamint a m�v�szet p�rtol�sa olyan szinten, hogy a fiatal tehets�gek ne kall�djanak el, seg�ts�k �rv�nyes�l�s�ket. E tekintetben n�vad�juk der�kba t�rt fest�p�ly�ja mint elker�lend� p�lda lebegett a szem�k el�tt. L�nyeg�ben a posztb�nyai fest�szet, a Gresham-k�r m�v�szeinek sz�sz�l�i. A t�rsas�g nagy n�pszer�s�gre tett szert, tagjainak sz�ma �s t�rsadalmi b�zisa egyar�nt n�vekedett. 1923-ra f�v�rosi egyes�letb�l orsz�goss� n�tte ki mag�t. Ezzel p�rhuzamosan alap�tv�nyok �s adom�nyok seg�ts�g�vel jelent�s vagyonra tett szert. A t�rsas�g m�v�szetpolitik�j�nak �rv�nyes�t�s�re legjobb eszk�znek a d�jaz�si rendszer bizonyult. A d�j erk�lcsi �rt�k�t, megbecs�l�s�t jelentette, hogy m�v�szek adt�k m�v�szeknek. A t�rsas�g aff�le elit szervezett� v�lt, tags�g�t a kor�bbi �vben d�jazott m�v�szekb�l gyarap�totta.
Az 1910-i berlini Sezession magyar kiállításán 20 műve aratott nagy sikert, majd áprilisban a müncheni Galerie Heinemannban 31 képből álló önálló kiállítását mutatta be. Aranyérmet kapott a Berlini Nemzetközi Kiállításon és a budapesti Téli Tárlaton is. A Római Nemzetközi művészeti Világkiállításon 19 műve különteremben szerepelt, és itt is nagydíjat kapott. Az Uffizi képtár elkérte 1897-ben festett önarcképét? Önarckép bőrkabátban?, amely ma is ott található. Érdemeit pedig a Szent István Rend kiskeresztjével ismerték el. Az idős mester még megélhette élete legnagyobb kitüntetését, amikor is 1914-ben a Szépművészeti Múzeum felállította a Szinyei termet. 1920-ban érte a halál Jernyén. Negyven nappal halála után a szűkebb baráti köréhez tartozó művészek és írók megalapították a Szinyei-Merse Társaságot, mely a második világháborúig a magyar művészeti élet befolyásos társasága lett. Forrás: Wikipédia Fotó:
N�h�ny �vvel k�s�bb ism�t megfestette a h�t�ves F�lixet, de ez a portr�ja befejezetlen maradt. Portr�ciklus�nak z�r�darabja feles�ge b�rsonyruh�s arck�pe. A b�bor �s barna sz�nes vari�ci�b�l alak�tott k�p egyike Szinyei legszebb munk�inak. A be�ll�t�s klasszikus nyugalma, a modell tart�zkod� eleganci�ja �s fegyelmezett arckifejez�se el�id�z�je a k�p fanyar sz�ps�g�nek. Utolj�ra festette Szinyei Merse a feles�g�t, az asszony arc�n a ki nem mondott k�rd�s �s rejtezked� keser�s�g l�tszik, f�jdalmas, sz�p hatty�dala ez a m� egy nagy szerelemnek. Forr�s: V�gv�ri Lajos: Szinyei Merse P�l 1845-1920 K�pz�m�v�szeti Kiad�, 1986, 70. oldal Szinyei Merse R�zsi feljegyz�sei apj�r�l Mivel ap�m egy�ltal�n nem volt besz�des term�szet�, k�l�n�sen a m�v�szetr�l csak akkor besz�lt, ha nagyon j� kedve volt, s nagyon komoly �rdekl�d�sre tal�lt. Olyankor azt�n igen sok mondanival�ja volt. De ha f�lbeszak�tott�k, elvesztette a kedv�t. Ez�rt volt az, hogy szinte l�legzetvisszafojtva hallgattam, hogy a hangulatot el ne rontsam, s ez�rt van az, hogy sok mindent nem tudunk.
A Lilaruh�s n� egyike a legn�pszer�bb magyar festm�nyeknek. Sz�nvonala nem �ri el a Maj�lis �t, kem�nyebb �s nem olyan egys�ges: a bar�ti tan�csok, kritik�k, egy�tt�rz�sek n�lk�l alkot� m�v�sz izol�ci�j�nak eredm�nye. Hoffmann Edith szerint: "A Lila arck�p hat�sos, jelent�keny term�ke a maga kor�nak, k�r�lbel�l az, amire B�cklin Szinyeit illet�leg a Maj�lis fest�sekor gondolt... de a m�v�sz �let�t eddig vez�rel� probl�ma szempontj�b�l, meg kell vallanunk, hogy nem plein air k�p �s nincsen benne semmi forradalmi. Ha nem keresn�k benne a Maj�lis fest�j�t, telve voln�nk elragadtat�ssal �s nem volna semmi hi�ny�rzet�nk. De ezek a b�jos vir�gok a kellet�n�l apr�l�kosabban vannak festve, az alak kem�nyebben van rajzolva, mint a Maj�lis alakjai, a gy�ny�r� kezeken �s a l�lekkel teli arcon m�terem�rny�kok �lnek. Az atmoszf�ra hat�sa... nem �rezhet� az alakon. Az eg�sz m�... elragad�an sz�p r�szletekre hull sz�t... Ha M�nchenben a Z�ld gyepen �l� n�t esetleg arck�pnek sz�nta Szinyei s evvel egy�tt a probl�m�t is felismerte, v�gzetes hiba volt, hogy nem t�rekedett ennek a legnehezebb �s legnagyobb mer�szs�get k�v�n� feladatnak (ti.
A Lilaruhás nő festője – kultúra.hu
- Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nő (1874), vászonkép, 60x80 - eMAG.hu
- A magyar Mona Lisaként emlegetik a festményt: Szinyei többször újrafestette a titokzatos nőt - Ezotéria | Femina
- Szinyei merse pál lilaruhás no 2001
- 2310 Szigetszentmiklós Csepeli Út 180 6
- Szinyei merse pál lilaruhás no 2002
- Szinyei merse pál lilaruhás no fax
- Magyar Nemzeti Galéria
Nincs ember, aki ne ismerné Szinyei Merse Pál legismertebb festményét, az 1874-ben készült Lilaruhás nő -t. De vajon hányan tudják, hogy ki volt ez a klasszikus szépségű asszony? A Magyar Nemzeti Galéria legféltettebb kincsei közé tartozik, kis túlzással, de bátran mondhatjuk a festményre, hogy ez a magyar Mona Lisa. A meghökkentő színellentétekre komponált kép festőjének élete legalább annyira érdekes, mint modelljéé. Szinyei Merse Pál 1872-ben vette feleségül a bécsi illetőségű Probstner Zsófiát, akinek sok-sok képen megörökítette kedves arcát, finom vonásait és átható tekintetét. Házasságukból öt gyermekük született, de közülük csak kettő élt meg magasabb kort, három lányuk fiatalon elhunyt diftériában. A család kezdetben Jernyén élt, Szinyei Merse itt kezdte el festeni a Lilaruhás nő című képét. A modell sok évvel később így emlékezett vissza arra az időre: - Az első gyerekünket vártam, úgy ültem modellt, otthon, Jernyén, a lila tafota ruhában. Azt is magam varrtam, mert nem költöttem varrónőre.
A F�k�t�s k�pben Probstner Zs�fia temperamentumos szem�lyis�ge, a saj�t l�t�nek k�l�nlegess�g�re �bredt ember jut kifejez�sre. Ez annak a maga �let�t �lni akar� embernek a k�pe, aki nemsok�ra nem tudta elviselni f�rj�nek egyre komorul�, egyre nehezebb� v�l� term�szet�t s boldogs�g�t keresve n�h�ny �v m�lva elhagyta �t. Forr�s: V�gv�ri Lajos: Szinyei Merse P�l 1845-1920, K�pz�m�v�szeti Kiad�, 1986, 68-70. oldal... A Lilaruh�s n� �s a Pacsirta pedig m�r m�v�szi ihlet�nek hull�mv�lgy�ben n�tt, amikor a csal�d �s gazdas�g dolgai, gondjai m�r megsz�llott�k k�pzelet�t �s elhaszn�lt�k akarat�t. B�r a fiatal f�rj magasztal� gyeng�ds�g�vel festett Lilaruh�s n� nagyon sz�p k�p, fest�i egys�ge nem el�g meggy�z�. Az �br�zol�sa megkem�nyedett, a z�ld �s a lila kiss� �lesen csend�l. Ez a k�pe eml�keztet legink�bb B�cklin m�v�szet�re. Forr�s: P�tzay P�l: Szinyei Merse P�l, Officina Nyomda �s Kiad�v�llalat, Budapest, 1943, 7. oldal R�szletek a festm�nyb�l
A Lila ruh�s n� arc�ba a restaur�l�skor egy idegen barna laz�r ker�lt az �rny�kos r�szbe, s ez zavar, mint egy hamis hang a zen�ben. Az az �rny�k eredetileg nem volt ilyen, hanem sokkal k�nnyedebb, l�giesebb, gr�ne Erd�vel kevert. S a mai technik�val �gy hiszem, meg�llap�that�, hogy ez nem 1874-ben, de tal�n 70 �vvel k�s�bb ker�lt bele. Ezt k�teless�gem lesz�gezni, mert az ut�kor azt hiheti, az�rt van ez, mert szob�ban festette s nem plein-airben. A k�s�bbi id�pontot az is bizony�tja, hogy a lazur itt-ott belemegy a vil�gos r�szekbe, holott ez ap�mn�l soha se fordult el�, mindig a vil�gosabb ecsetvon�sokat h�zta r� a s�t�tebb r�szekre. Mondhatja valaki, hogy ez akad�mikus technika, de � ezt az elvet k�vette s min� csod�s hat�sokat �rt el vele! Utols� idej�ben mint nagybeteg egyik nap f�lkelt az �gyb�l, fekete �lt�zetet k�rt �s fel kellett �lt�ztetni, mert gondolt r�, hogy okt�ber 14-�n van nagyapa hal�la napja. M�r akkor majdnem �lland�an �gyban fek�dt, s ki nem is mehetett volna, m�gis meg akarta adni a kegyeletet.
